Friss topikok

adójogász-

Adózásról mindenkinek, közérthetően és világosan. www.drszeiler.hu Ezen a világon semmiről sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót.” Benjamin Franklin

Célkeresztben a vagyonosodási vizsgálat

2011.11.11. 11:29 | adójogász- | Szólj hozzá!

 


Mit is jelent a vagyonosodási vizsgálat? Hogyan választanak ki vagyonellenőrzésre? Miképpen zajlik a vizsgálat? Hogyan kerüljem el a szankciókat? www.drszeiler.hu


Pár szó a vagyonosodási vizsgálatról

Amennyiben a  vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köztudatban keletkezett kifejezés azon adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság SZJA, EHO illetve különadó ellenőrzést rendelt el.

A jogszabályi hátteret az adózás rendjéről szóló törvény  109. § (1) bekezdése biztosítja, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg.

Ez esetben az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Az adóhatóság kizárólag az elévülési időn belül vizsgálódhat, ami 5+1 évet jelent. Jelenleg 2011-ben ez a következőként néz ki: 2005-2010 - ig írhat ki vizsgálatra, illetve ezt megelőző évekre is, de azokra az évekre nem állapíthat meg adóhiányt, csak vizsgálhatja azokat. 2011. december 31. napjával a 2005 év is elévül és azon napnál fogva vizsgálhatják immár a 2011. évet is. 

A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.

Milyen esetekben számíthatok vagyonosodási vizsgálatra?

A vagyongyarapodási vizsgálatokra a magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra.

Vagyongyarapodási vizsgálat alapja lehet egy megelőző céges vizsgálat, amelyben az Adóhatóság megállapítja, hogy a tulajdonosok jelentős tagi kölcsönt helyeztek a társaságba, a cég likviditási problémáinak áthidalására. Ebben az esetben a NAV azt fogja nagyító alá helyezni, hogy a tagoknak honnan volt magánszemélyként mobilizálható pénzeszköze a társaság finanszírozására.

Adóellenőrzés indulhat nagyobb, vagy több ingatlan vásárlás esetén, ha az adózó adóbevallása nem igazolja, hogy kiemelkedő bevételhez jutott, de alapja lehet egy nagyobb cégfelvásárlás, vagy a cégnyilvántartásból megismerhető más adat.

Vagyonellenőrzés indulhat továbbá a bevallások adatai alapján (minimálbéres adózó hatalmas ingatlanvásárlás), nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozóknál, rendőrség ( vesztegetési ügyek ) vagy más hatóságok bejelentései alapján.

Bejelentés alapján indult adóellenőrzés esetén az adóhatóság - a megelőző évekkel ellentétben - már csak azokat a megkereséseket vizsgálja, ahol a bejelentő is megjelöli a nevét és a címet. Névtelen bejelentésekre nem indul vizsgálat.

A mai napon hatályban lévő jogszabályok alapján a devizahitelesek végtörlesztéseit nem vizsgálhatja az adóhatóság. Azonban meg kell említeni, hogy csak a végtörlesztőknek ad védettséget a jogszabály, azoknak a rokonoknak, barátoknak, akik a kölcsönt nyújtották nem.

A vagyonosodási vizsgálat menete

Az adóhatóság kiküldött értesítésén szja, eho illetve különadó vizsgálatra történő felhívás szerepel és egy időpont a megbízólevél aláírására. Ha tanácsolhatom már a megbízólevél aláírására képviselő útján kerüljön sor, de semmiképpen se a könyvelőjét küldje be. A megbízólevéllel indul az ellenőrzés, és az első személyes adóhatósági találkozáskor a revizor megragadja az alkalmat, hogy feltegyen egy 24 pontból álló kérdéssort. Ez a vizsgálat alapja, így ennek elkerülése érdekében javaslom, hogy a meghatalmazott vegye át a megbízólevelet és csak akkor tegyen nyilatkozatot, amikor erre megfelelően felkészült, illetve felkészítették. Az értesítésben vagy egyes adókötelezettségek ellenőrzésére vagy bevallások utólagos vizsgálatára kerülhet sor. Az előbbi esetén bizonylatellenőrzésről van szó és van időnk a vizsgálatra való felkészülésig. A bevallások utólagos vizsgálata már egy komolyabb ellenőrzés, ahol adómegállapításra kerülhet sor. Általában, ha az egyes adókötelezettségek vizsgálata során talál a hivatal eltitkolt jövedelemre utaló adatokat, akkor a vizsgálat átfordul bevallások utólagos vizsgálatává.

A megbízólevél aláírása után a hatóság a bankoktól lekéri a bankszámlákat, a nyilvántartásokban megnézi az ingatlanokat és gépjárműveket, kapcsolódó vizsgálatok során feltárja a magánszemély cégeit és tagi kölcsöneit. A vizsgálatot kiterjesztheti a házastársra, gyermekre, vagy élettársra is.

  Kölcsön, hitel felvételére történő hivatkozás esetében a nyújtónál kapcsolódó vizsgálat válik szükségessé.

   Külföldről származó jövedelem, kölcsön pénzügyi fedezetre történő hivatkozás esetében az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresésre kerül a származási ország adóhatósága, aki vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségére vonatkozóan.

Az adóhatóság előtt hitelt érdemlő bizonyítékokkal lehet érvelni, ha meghalt hozzátartozótól eredő kölcsönre hivatkozunk, vizsgálati időszakot megelőző kölcsön, vagy más vagyongyarapodás, a kölcsönadónak nem volt annyi bevallott jövedelme, mint amennyit kölcsön adott.

Szankciók: Adóbírság és késedelmi pótlék

Az adó utólagos megfizetésén kívül az adózót terheli még az adóbírság (főszabályként az adóhiány 50 %-a), továbbá késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszerese). Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, de az adóhatóság közleménye szerint : „ezekben az esetekben kevés méltánylást érdemlő körülmény szokott lenni.

Javaslatok vagyonosodási vizsgálat esetére                               

  • Sok éves tapasztalat alapján javaslom, hogy forduljon szakértelemmel rendelkező ügyvédhez, adótanácsadóhoz, aki az Ön egyedi problémáját ismerve, szükség szerint könyvvizsgáló segítségével nyújt megoldást.
  • Ne menjen be képviselő nélkül nyilatkozni
  • A fentiekben már oly sokszor említett hitelt érdemlő bizonyítékokkal kell az adóhatóság előtt eljárni. Az Ön nyilatkozata nem elég.
  • A legrosszabb, amit tehet, ha nem tesz semmi.
  • Aki már átesett ilyen vizsgálaton, az tisztában van avval, hogy rengeteg energiát felemésztő fáradságos, sok időt igénylő vizsgálat, amely éveket vesz igénybe. Az adózónak teljes erejével meg kell küzdenie az igazáért és bizonyítani azt, azonban az évekig elhúzódó vizsgálat adózónak kedvez, hiszen az elévült időszakra nem állapíthatnak meg fizetendő adót.
  • Ne higgyen a kölcsönneppereknek, és a „mindentudó’ már a vizsgálaton átesett szélhámosoknak, hiszen a nepperek általában nem rendelkeznek olyan bevallott jövedelemmel, amely Önnek kedvező lehet.
  • A kért nyilatkozatot mindig írásban töltsük ki. Az adóhatóság sokszor fenyeget mulasztási bírsággal, ám egy bírósági határozat kimondja, hogy nem büntethető mulasztási bírsággal az, aki a saját ügyében nem tesz nyilatkozatot.
  • Mindig bizonyosodjon meg róla, hogy az adóeljárásban jártas szakemberre bízza az ügyét.

 Amennyiben kérdése van írjon az info@drszeiler.hu e-mail címre. www.drszeiler.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://adojogasz.blog.hu/api/trackback/id/tr743370335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása