A Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen közzéteszi a folyó adóvégrehajtás alatt álló cégek névsorát. A legutóbbi kimutatás szerint jelenleg közel 120 ezer cég ellen folytat végrehajtási eljárást az állami adóhatóság. A statisztikai adatokat elemezve kiderül, hogy az elmúlt egy évben 16 százalékkal nőtt az eljárás alá vontak száma, akiktől nagyságrendileg 700 milliárd forint adó-, járulék- vagy illetéktartozást próbálnak behajtani.
Az adóalanyok körét két nagyobb csoportra bonthatjuk aszerint, hogy kinek milyen felelőssége áll fenn az adótartozás megfizetése tekintetében.
1. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók és korlátlan felelősséggel bíró cégek (Bt.) adóvégrehajtása
A fentiek az adótartozás megfizetéséért a teljes vagyonukkal felelnek, azonban egy legfelsőbb bírósági határozat szerint a betéti társaság beltagjával szemben csak külön polgári eljárásban foganatosítható a tartozás behajtása. Ez azt jelenti, hogy amennyiben adótartozást terhelnek a cégre, de a cégvagyonból ezt kielégíteni nem lehet, a hitelezőnek külön pert kell indítani a bíróságon, hogy a beltag magánvagyonából kielégíthesse a tartozást. Jelenleg az adóhatóság célkeresztjében az egyéni vállalkozók állnak, akik szintén magánvagyonukkal felelnek, és egy Kft.-vel ellentétben nem tudnak eltűnni a süllyesztőben, nem kerülhetnek felszámolás alá és nem adhatják el vállalkozásukat. A magánszemélyek esetében adótartozással leggyakrabban vagyonosodási vizsgálatok során keletkezett adóhiányok esetében találkozunk, továbbá illeték és járuléktartozás fizetésének elmulasztásaként, amely eredményeként az adóhatóság késedelmi pótlékokkal és adóbírsággal megnövelt összegként írja elő tartozásunkat az adófolyószámlára.
2. Korlátozott Felelősséggel bíró cégek (Kft.) adóvégrehajtása
Ezen esetben sem lehet a tartozások elől olyan könnyen kimenekülni, mint ahogy ezt néhány cégvezető gondolja. A tartozásokért a Társaság csak a saját vagyonával felel. Amennyiben adóeljárás volt folyamatban, a jogerős döntés után 15 nappal végrehajtható lesz a tartozás. Az adóhatóság inkasszózhatja a céges bankszámlákat, lefoglalhatja a gépjárműveket, felszámolást kezdeményezhet a cég ellen és más igen hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhat. Sok cégvezető felszámolási eljárásba dönti a vállalatot, azonban a jog erre is talált megfelelő megoldásokat, amelyek igen hátrányosan érinthetik az ügyvezetőket. Amennyiben a cég felszámolás alá került és a hitelezők kielégítése nem történt meg, az ügyvezető további 5 évig nem lehet más társaság vezető tisztségviselője. Felszámolás alatt lévő cégnél a felszámoló feljelentési kötelezettsége szinte határtalan, az iratok rendezetlenségétől fogva, a házipénztár hiányáig bármire hivatkozva büntetőeljárást kezdeményezhet.
Mit tegyek, ha már kopogtat a végrehajtó?
Fizetési könnyítési és méltányossági kérelem
Kevesen tudják, hogy a fizetési könnyítési eljárás kezdeményezésével az adóhatóság szünetelteti a végrehajtás. A kérelemben fizetési halasztást, törlést és részletfizetést is kérni lehet. Magánszemélyek esetében engedékenyebb a hivatal de a beadványt szakszerűen és pontosan össze kell állítani ahhoz, hogy ne utasítsák el. Cégek esetében az adótartozás mértékétől függően, egy számítógépes program segítségével kell a kérelmet beadni, adatlap helyett. Mindig csak az első kérelem esetében függesztik fel a végrehajtást de további kérelmeket is beadhatunk. Ha a hatóság helyt ad kérelmünknek, a végrehajtás addig szünetel, ameddig a határozatnak megfelelően teljesítjük a fizetési részleteinket.
Végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem
Amennyiben az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményeztük, a keresetben kérhetjük a végrehajtás felfüggesztését, amelyet a bíróság soron kívül fog elbírálni. Akkor is így tesz amennyiben nem a bírósági határozat részeként, hanem külön perben kérjük a felfüggesztést. A felülvizsgálat során a bíróság a végrehajtást a jogerős döntéséig függesztheti fel, igen nyomós indokokra tekintettel. Hiteles dokumentumokkal kell igazolni, hogy rendkívüli körülményekre tekintettel kérjük a felfüggesztést, arra való hivatkozással, hogy a végrehajtás a létfenntartáshoz feltétlen szükséges dolgokat érint.
Végrehajtási kifogás előterjesztése
A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedés vagy intézkedésének elmulasztása ellen végrehajtási kifogás terjeszthető elő, a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével kifogás nem terjeszthető elő.
A vagyontárgyak árverésen kívüli értékesítése
Sokkal jobban járhatunk abban az esetben, ha mi hozzuk a vevőt az árverésre kiírt ingó vagy ingatlanvagyonunkra. Ha árverésre kerül a sor az ingóságok vételára a becsérték negyedére, az ingatlanoké akár a becsérték felére is leeshet, amennyiben lakottan árverezik el az ingatlanokat ennél még kevesebbért is elkelhet. A fentiek esetén az elárverezett tulajdonunk vételára több esetben még az adótartozásunkat sem egyenlíti ki. Azonban, ha mi hozzuk a vevőt és megegyezünk a végrehajtóval akkor a kiegyenlített adótartozáson felül még nekünk is juthat a vételárból.
Gépjármű foglalása esetén kevesen tudják, hogy amennyiben a fizetési könnyítési kérelemnek helyt adnak, kérhető a gépjármű forgalomba visszahelyezése. Természetesen a határozatban foglaltakat teljesíteni kell, részletfizetés esetén pedig a törlesztés egyszeri elmaradása is a tartozás visszarendezését és az autó újbóli forgalomból történő kivonását eredményezheti.
Igényper
Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert indíthat a végrehajtást kérő ellen. Sokszor előfordul, hogy a végrehajtó bemegy az adós székhelyére, telephelyére és az ott talált ingóságokat lefoglalja. Azonban, ha a lefoglalt dolog nem az adósé, a tulajdonos igénypert indíthat a tulajdona visszaszerzéséért.
Amennyiben kérdése van, írjon az info@drszeiler.hu e-mail címre. www.drszeiler.hu
