A reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatásokkal összefüggő ajándék.
Mit nevezünk reprezentációs ajándéknak? Az ügyvédi irodánk fizeti az alkalmazottak napi kávészükségletét. Ez is repiajándék?
Nem. Két okból sem. Először is repiajándék alkalmazottaknak nem adható, másodsorban nehéz lenne bizonyítani az adóhatóság előtt, hogy az Iroda minden nap üzleti rendezvényt tart a kávéautomata előtt. Repiajándéknak hívunk mindent, ami az üzleti megjelenéssel összefüggésben az eszébe jut. A pontos fogalom szerint az üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ilyen alkalommal nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)
Nehéz elhatárolni, hogy mit nevezünk reprezentációnak, ezért egy könnyebb példával illusztrálom: A munkahelyi névnapi köszöntések, újévi koccintások és szülinapi összejövetelek nem reprezentációs költségek ellenben, ha a repiajándékot nyújtó szokásos üzleti életével, piaci szereplésével összefüggésbe hozható, akkor annak minősül. Ilyenek az üzleti tárgyalások és munkaértekezletek, konferenciák, sajtótájékoztatók ...etc. Azok az ajándékok és vendéglátás, amelyek a fentiekhez tartoznak elszámolhatóak reprezentációs költségként. Az utazás és a szállás esetében csak a vendégekre fordított összeget lehet a reprezentációs keret terhére elszámolni, ugyanis az ajándékot juttató utazása és szállása a hivatalos üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően adózik.
Az üzleti ajándék a fenti reprezentációhoz kapcsolódó ajándék, amely saját dolgozónak nem, csak a vendégeknek adható.
És így adózom utána
A minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). 2011-ben tehát akkor beszélhetünk üzleti ajándékról, ha az egyéb feltételek fennállása mellett annak egyedi értéke nem haladja meg a 19.500 forintot (áfásan). Korábban üzleti ajándéknak csak a 10.000-Ft alatti ajándékot értették. A társasági adó alanyai az üzleti ajándék meghatározásának megfelelő adóévi költségeinek összege után oly módon adóznak, hogy megnövelik vele a társasági adó alapját, mert az üzleti ajándék nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadásnak minősül. Ezért 10% társasági adót fizetünk utána.
Tegyük fel, hogy üzleti tárgyalásunk előtt beszerzünk üzletfelünknek Xing Ho kínai vállalkozónak egy hollóházi porcelánmókust.
Amennyiben a porcelánmókus meghaladja a 19.500 forintot nem beszélhetünk üzleti ajándékról. Azonban, ha a piaci árat azaz 5000 forintot fizettünk érte, üzleti ajándékról van szó. Beszerzéskor nem vonhatjuk le az előzetesen felszámított forgalmi adót (hiszen ajándékba fogjuk adni, nem szeretnénk tovább értékesíteni). Ha a vásárláskor még nem tudtuk, hogy üzleti ajándék lesz és levonásba helyeztük az áfát akkor az ajándék átadásakor fizetendő áfánk keletkezik. Így kell eljárnunk akkor is, ha saját magunk állítottuk elő a porcelánmókust.
Ha az adóalany nem tartozik a társasági adó hatálya alá és a repiajándék is meghaladta a 19500 forintot, akkor az ajándék teljes összege, a magánszemély jövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az ajándék áfás értékét 27% adóalap-kiegészítéssel együtt tekinti adóalapnak a kifizető, melyből 16% személyi jövedelemadót kell levonni, bevallani és befizetni.
A kivétel erősíti a szabályt
A fentiek alól kivételt jelentenek a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben az üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja.
Kivételt jelentenek továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó ajándékozók, így például az egyéni vállalkozók. Ebben az esetben, egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok ( ideértve magát az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fő értéket meghaladja.
Amennyiben kérdése van írjon az adovizsgalat@gmail.com címre
