Az APEH, új nevén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóigazgatási eljárásról és a közigazgatási eljárásól szóló törvénynek megfelelően kell, hogy eljárjon az adóellenőrzések során. Az alábbiakban egyszerűen és közérthetően vázoljuk az adóellenőrzési eljárás menetét.
- www.drszeiler.hu -
1. Az értesítés kiküldése
Az Adóhatóság az ellenőrzésről levélben értesíti az Adózót. Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével kezdődik. Az ellenőrzési határidők miatt rendkívül fontos, hogy mikortól számoljuk az ellenőrzés kezdetét. Amennyiben az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik. (kivételt jelent például néhány helyszíni ellenőrzés, amikor az revizorok álcázzák magukat és így vizsgálják, hogy adunk e számlák.)
2. A megbízólevél aláírása
Általánosságban elmondható, hogy az eljárás és a határidők számítása is ettől az időponttól kezdődik, hiszen az Adóhatóság nagyrészt levélben értesít minket arról, hogy mikor és hol kell megjelennünk és aláírnunk a megbízólevelet. Már ekkor fel szoktuk hívni a figyelmet arra, hogy kérjen tanácsot szakembertől. A megbízólevelet megbízott ügyvéd, meghatalmazott is átveheti, akit nem tudnak tévútra vinni kérdésekkel, nyilatkozatok kitöltésével vagy teljességi nyilatkozatok aláírásával. Továbbá amennyiben nem vagyunk kész az irataink rendezésével vagy nem jó az időpont további határidőket kérhetünk.
3. A tényleges ellenőrzés megkezdése
Az ellenőrzést két revizor végzi. Az ellenőrzés megkezdésének időpontjától a következőket vizsgálják a legnagyobb gyakorisággal magánszemélyek és cégek ellenőrzésénél:
- Mind vagyonosodási, mind cégek vizsgálatánál több, 18-24 pontos nyilatkozatot kell kitöltenie az adózónak. A nyilatkozatok megtétele kulcsfontosságú az ellenőrzési eljárásban, ezért mindenképpen kérjen segítséget és tanácsot a nyilatkozat kitöltésében egy adóellenőrzésekben jártas személytől.
-információt hívhatnak le bármely közhiteles nyilvántartásból (gépjármű, ingatlan, cégnyilvántartás)
-a bankok az adóhatóság kérésére kötelesek kiadni az ügyfél náluk vezetett folyószámla adatait
-tanúkat hívnak be és hallgatnak meg
-Megvizsgálják, hogy bevallásaink megegyeznek e a beszolgáltatott adatokkal és számlákkal (megkeresik, hogy kitől vettük a számlatömböt, mikor), átnézik a számlák tartalmi helyességét
-megkeresik a számlán szereplő partnercégeket, az ügyvezetőket tanúként beidézik
-Információt kérhetnek rólunk alkalmazottaktól, volt alkalmazottaktól
-cégek vizsgálatánál különös figyelmet fordítanak a tagi kölcsön befizetésekre (a vállalkozás tagjának volt e annyi magánvagyona, hogy be tudta fizetni a tagi kölcsönt?)
-kapcsolt vállalkozások vizsgálata, transzferár ellenőrzés
-szerződések, teljesítési igazolások tartalmának vizsgálata
-kapcsolódó vizsgálatok megindítása
-az adózó tanúkénti meghallgatás
A fentiek példák voltak a leggyakrabban előforduló ellenőrzési lehetőségekről, azonban az adóhatóság tárháza igen széles körű és ne feledkezzünk meg arról, hogy az APEH álláspontját a mi bizonyítékainkkal kell cáfolni! Be kell nyújtanunk minden olyan dokumentumot, szerződést, e-mail levelezést, nyilatkozatot ami adózót igazolja! Ne vegyük félvállról a vizsgálatot, mert súlyos pénzügyi következményei lehetnek.
3. Az ellenőrzés lezárása a jegyzőkönyv meghozatala
Az ellenőrzés fajtájától függően a hatóságnak kötelessége a törvényben rögzített határidő alatt elvégezni és lezárni az ellenőrzést. Az ellenőrzés eredményeit a revizorok jegyzőkönyvbe foglalják és megküldik adózónak. A jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 15 napon belül tehetjük meg észrevételeinket. Amennyiben az adóhatóság -észrevételeinkre tekintettel - indokoltnak látja, kiegészítő ellenőrzést rendelhet el további 15 napra.
4. Az elsőfokú határozathozatal
A revizorok az ellenőrzés lezárultával átadják az ügyet a jogászoknak - ez az un. hatósági eljárás - akik felülvizsgálják az ellenőrzés megállapításait és elkészítik a határozatot. Ez a jegyzőkönyvhöz képest lehet pozitív ami valószínűsíti, hogy helyt adtak az észrevételeinkben foglaltaknak, de lehet rosszabb is, amennyiben a jogászok felfedeztek bármely számítási vagy egyéb hibát a revizorok munkájában. A határozatot szintén kézbesítik, amelyre illetékköteles fellebbezést nyújthatunk be 30 napon belül. Amennyiben nem fellebbezünk az I. fokú határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik. A fellebbezés illetéke az adóhatósági megállapítás minden 10.000 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5000-Ft, legfeljebb 500.000,-Ft.
5. A másodfokú határozathozatal
Amennyiben fellebbeztünk a határozat ellen, az első fokon eljárt apeh felterjeszti az összes keletkezett iratot a másodfokon eljáró szervhez aki felülvizsgálja az, a fellebbezésünkben foglaltaknak megfelelően. A másodfokú határozathozatalra általában 60 napja áll rendelkezésre a hatóságnak. A másodfokú adóhatósági határozat kézbesítésétől pedig 30 nap áll rendelkezésünkre, hogy bírósághoz forduljunk.
Amennyiben kérdése van írjon az info@drszeiler.u e-mail címre. www.drszeiler.hu
