adójogász-

Mit is jelent a vagyonosodási vizsgálat? Hogyan választanak ki vagyonellenőrzésre? Miképpen zajlik a vizsgálat? Hogyan kerüljem el a szankciókat? www.drszeiler.hu

Pár szó a vagyonosodási vizsgálatról

Amennyiben a  vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köztudatban keletkezett kifejezés azon adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság SZJA, EHO illetve különadó ellenőrzést rendelt el.

A jogszabályi hátteret az adózás rendjéről szóló törvény  109. § (1) bekezdése biztosítja, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg.

Ez esetben az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Az adóhatóság kizárólag az elévülési időn belül vizsgálódhat, ami 5+1 évet jelent. Jelenleg 2011-ben ez a következőként néz ki: 2005-2010 - ig írhat ki vizsgálatra, illetve ezt megelőző évekre is, de azokra az évekre nem állapíthat meg adóhiányt, csak vizsgálhatja azokat. 2011. december 31. napjával a 2005 év is elévül és azon napnál fogva vizsgálhatják immár a 2011. évet is. 

A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.

Milyen esetekben számíthatok vagyonosodási vizsgálatra?

A vagyongyarapodási vizsgálatokra a magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra.

Vagyongyarapodási vizsgálat alapja lehet egy megelőző céges vizsgálat, amelyben az Adóhatóság megállapítja, hogy a tulajdonosok jelentős tagi kölcsönt helyeztek a társaságba, a cég likviditási problémáinak áthidalására. Ebben az esetben a NAV azt fogja nagyító alá helyezni, hogy a tagoknak honnan volt magánszemélyként mobilizálható pénzeszköze a társaság finanszírozására.

Adóellenőrzés indulhat nagyobb, vagy több ingatlan vásárlás esetén, ha az adózó adóbevallása nem igazolja, hogy kiemelkedő bevételhez jutott, de alapja lehet egy nagyobb cégfelvásárlás, vagy a cégnyilvántartásból megismerhető más adat.

Vagyonellenőrzés indulhat továbbá a bevallások adatai alapján (minimálbéres adózó hatalmas ingatlanvásárlás), nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozóknál, rendőrség ( vesztegetési ügyek ) vagy más hatóságok bejelentései alapján.

Bejelentés alapján indult adóellenőrzés esetén az adóhatóság - a megelőző évekkel ellentétben - már csak azokat a megkereséseket vizsgálja, ahol a bejelentő is megjelöli a nevét és a címet. Névtelen bejelentésekre nem indul vizsgálat.

A mai napon hatályban lévő jogszabályok alapján a devizahitelesek végtörlesztéseit nem vizsgálhatja az adóhatóság. Azonban meg kell említeni, hogy csak a végtörlesztőknek ad védettséget a jogszabály, azoknak a rokonoknak, barátoknak, akik a kölcsönt nyújtották nem.

A vagyonosodási vizsgálat menete

Az adóhatóság kiküldött értesítésén szja, eho illetve különadó vizsgálatra történő felhívás szerepel és egy időpont a megbízólevél aláírására. Ha tanácsolhatom már a megbízólevél aláírására képviselő útján kerüljön sor, de semmiképpen se a könyvelőjét küldje be. A megbízólevéllel indul az ellenőrzés, és az első személyes adóhatósági találkozáskor a revizor megragadja az alkalmat, hogy feltegyen egy 24 pontból álló kérdéssort. Ez a vizsgálat alapja, így ennek elkerülése érdekében javaslom, hogy a meghatalmazott vegye át a megbízólevelet és csak akkor tegyen nyilatkozatot, amikor erre megfelelően felkészült, illetve felkészítették. Az értesítésben vagy egyes adókötelezettségek ellenőrzésére vagy bevallások utólagos vizsgálatára kerülhet sor. Az előbbi esetén bizonylatellenőrzésről van szó és van időnk a vizsgálatra való felkészülésig. A bevallások utólagos vizsgálata már egy komolyabb ellenőrzés, ahol adómegállapításra kerülhet sor. Általában, ha az egyes adókötelezettségek vizsgálata során talál a hivatal eltitkolt jövedelemre utaló adatokat, akkor a vizsgálat átfordul bevallások utólagos vizsgálatává.

A megbízólevél aláírása után a hatóság a bankoktól lekéri a bankszámlákat, a nyilvántartásokban megnézi az ingatlanokat és gépjárműveket, kapcsolódó vizsgálatok során feltárja a magánszemély cégeit és tagi kölcsöneit. A vizsgálatot kiterjesztheti a házastársra, gyermekre, vagy élettársra is.

  Kölcsön, hitel felvételére történő hivatkozás esetében a nyújtónál kapcsolódó vizsgálat válik szükségessé.

   Külföldről származó jövedelem, kölcsön pénzügyi fedezetre történő hivatkozás esetében az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresésre kerül a származási ország adóhatósága, aki vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségére vonatkozóan.

Az adóhatóság előtt hitelt érdemlő bizonyítékokkal lehet érvelni, ha meghalt hozzátartozótól eredő kölcsönre hivatkozunk, vizsgálati időszakot megelőző kölcsön, vagy más vagyongyarapodás, a kölcsönadónak nem volt annyi bevallott jövedelme, mint amennyit kölcsön adott.

Szankciók: Adóbírság és késedelmi pótlék

Az adó utólagos megfizetésén kívül az adózót terheli még az adóbírság (főszabályként az adóhiány 50 %-a), továbbá késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszerese). Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, de az adóhatóság közleménye szerint : „ezekben az esetekben kevés méltánylást érdemlő körülmény szokott lenni.

Javaslatok vagyonosodási vizsgálat esetére                               

• Sok éves tapasztalat alapján javaslom, hogy forduljon szakértelemmel rendelkező ügyvédhez, adótanácsadóhoz, aki az Ön egyedi problémáját ismerve, szükség szerint könyvvizsgáló segítségével nyújt megoldást.
• Ne menjen be képviselő nélkül nyilatkozni
• A fentiekben már oly sokszor említett hitelt érdemlő bizonyítékokkal kell az adóhatóság előtt eljárni. Az Ön nyilatkozata nem elég.
• A legrosszabb, amit tehet, ha nem tesz semmi.
• Aki már átesett ilyen vizsgálaton, az tisztában van avval, hogy rengeteg energiát felemésztő fáradságos, sok időt igénylő vizsgálat, amely éveket vesz igénybe. Az adózónak teljes erejével meg kell küzdenie az igazáért és bizonyítani azt, azonban az évekig elhúzódó vizsgálat adózónak kedvez, hiszen az elévült időszakra nem állapíthatnak meg fizetendő adót.
• Ne higgyen a kölcsönneppereknek, és a „mindentudó’ már a vizsgálaton átesett szélhámosoknak, hiszen a nepperek általában nem rendelkeznek olyan bevallott jövedelemmel, amely Önnek kedvező lehet.
• A kért nyilatkozatot mindig írásban töltsük ki. Az adóhatóság sokszor fenyeget mulasztási bírsággal, ám egy bírósági határozat kimondja, hogy nem büntethető mulasztási bírsággal az, aki a saját ügyében nem tesz nyilatkozatot.
• Mindig bizonyosodjon meg róla, hogy az adóeljárásban jártas szakemberre bízza az ügyét.

 Amennyiben kérdése van írjon az info@drszeiler.hu e-mail címre. www.drszeiler.hu

www.drszeiler.hu  

Az végrehajtása alapvetően azt feltételezni, hogy az adós részéről nem történt önkéntes teljesítés. Az adójogban ingatlan-végrehajtásának akkor van helye, ha az adótartozás az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. Az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását közvetlenül érintő ingatlan csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy az adóhatóság először a bankszámlát inkasszózza, ingóságot kísérel meg végrehajtani (a gépjárműfoglalás tipikus esete), az adós munkabéréből eszközöl levonásokat és amennyiben ezek nem vezettek eredményre, az adós ingatlanát helyezi végrehajtás alá. Gyakori azonban, hogy az ingatlant akkor is lefoglalja, amint a követelése behajthatóvá válik, így biztosítva, hogy az adóvégrehajtás alatt az ingatlant sem elidegeníteni sem megterhelni ne lehessen (azonban ekkor az értékesítést még nem kísérli meg). Amennyiben törvény szerint az ingatlan-végrehajtásának nincs helye, az adótartozás erejéig az adóhatóság jelzálogjogot jegyez be. Ha ingó és ingatlan-végrehajtást is eszközölt az adóhatóság, az ingatlan értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha az ingó végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy abból az adótartozás nem került kiegyenlítésre. A foglalás történhet egész ingatlanra vagy tulajdoni hányadra is.

Az ingatlant árverésen, nyilvános pályázaton vagy árverésen kívüli eladással értékesítik. Az árverési hirdetményt az illetékes adóhatóság hirdetőtábláján teszik közzé.

Jogorvoslat az ingatlan-végrehajtásban

• Az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy annak elmaradása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti, az intézkedés vagy annak elmaradásától számított 8 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő.
• Kevesen tudják azonban, hogy a végrehajtást foganatosító adóhatósághoz előterjesztett végrehajtási kifogást, ha az kellően alapos, a hatóság nem terjeszti fel a felettes adóhatóságnak, ha az abban foglaltakat maradéktalanul elfogadta.
• Aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert indíthat.

Hogyan függeszthető fel a  végrehajtás?

• Amennyiben az adóhatóság helyt ad a fizetési könnyítési és mérséklési kérelmünknek, a végrehajtást felfüggesztik, ha azonban nem nem teljesítjük a határozatban foglaltakat, a tartozás azonnal visszarendeződik és behajthatóvá válik. Akkor is szünetel a végrehajtás amikor az első fizetési könnyítési kérelmünk elbírálás alatt van.
• amennyiben a bíróság a végrehajtást felfüggesztette
• az adózó meghalt, illetőleg megszűnt

 A végrehajtás elévülése

Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

Amennyiben kérdése van írjon az info@drszeiler.hu e-mail címre. www.drszeiler.hu

www.drszeiler.hu 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen közzéteszi a folyó adóvégrehajtás alatt álló cégek névsorát. A legutóbbi kimutatás szerint jelenleg közel 120 ezer cég ellen folytat végrehajtási eljárást az állami adóhatóság. A statisztikai adatokat elemezve kiderül, hogy az elmúlt egy évben 16 százalékkal nőtt az eljárás alá vontak száma, akiktől nagyságrendileg 700 milliárd forint adó-, járulék- vagy illetéktartozást próbálnak behajtani.

Az adóalanyok körét két nagyobb csoportra bonthatjuk aszerint, hogy kinek milyen felelőssége áll fenn az adótartozás megfizetése tekintetében.

1. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók és korlátlan felelősséggel bíró cégek (Bt.) adóvégrehajtása

A fentiek az adótartozás megfizetéséért a teljes vagyonukkal felelnek, azonban egy legfelsőbb bírósági határozat szerint a betéti társaság beltagjával szemben csak külön polgári eljárásban foganatosítható a tartozás behajtása. Ez azt jelenti, hogy amennyiben adótartozást terhelnek a cégre, de a cégvagyonból ezt kielégíteni nem lehet, a hitelezőnek külön pert kell indítani a bíróságon, hogy a beltag magánvagyonából kielégíthesse a tartozást. Jelenleg az adóhatóság célkeresztjében az egyéni vállalkozók állnak, akik szintén magánvagyonukkal felelnek, és egy Kft.-vel ellentétben nem tudnak eltűnni a süllyesztőben, nem kerülhetnek felszámolás alá és nem adhatják el vállalkozásukat. A magánszemélyek esetében adótartozással leggyakrabban vagyonosodási vizsgálatok során keletkezett adóhiányok esetében találkozunk, továbbá illeték és járuléktartozás fizetésének elmulasztásaként, amely eredményeként az adóhatóság késedelmi pótlékokkal és adóbírsággal megnövelt összegként írja elő tartozásunkat az adófolyószámlára.

2. Korlátozott Felelősséggel bíró cégek (Kft.) adóvégrehajtása

Ezen esetben sem lehet a tartozások elől olyan könnyen kimenekülni, mint ahogy ezt néhány cégvezető gondolja. A tartozásokért a Társaság csak a saját vagyonával felel. Amennyiben adóeljárás volt folyamatban, a jogerős döntés után 15 nappal végrehajtható lesz a tartozás. Az adóhatóság inkasszózhatja a céges bankszámlákat, lefoglalhatja a gépjárműveket, felszámolást kezdeményezhet a cég ellen és más igen hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhat. Sok cégvezető felszámolási eljárásba dönti a vállalatot, azonban a jog erre is talált megfelelő megoldásokat, amelyek igen hátrányosan érinthetik az ügyvezetőket. Amennyiben a cég felszámolás alá került és a hitelezők kielégítése nem történt meg, az ügyvezető további 5 évig nem lehet más társaság vezető tisztségviselője. Felszámolás alatt lévő cégnél a felszámoló feljelentési kötelezettsége szinte határtalan, az iratok rendezetlenségétől fogva, a házipénztár hiányáig bármire hivatkozva büntetőeljárást kezdeményezhet.

Mit tegyek, ha már kopogtat a végrehajtó?

Fizetési könnyítési és méltányossági kérelem

Kevesen tudják, hogy a fizetési könnyítési eljárás kezdeményezésével az adóhatóság szünetelteti a végrehajtás. A kérelemben fizetési halasztást, törlést és részletfizetést is kérni lehet. Magánszemélyek esetében engedékenyebb a hivatal de a beadványt szakszerűen és pontosan össze kell állítani ahhoz, hogy ne utasítsák el. Cégek esetében az adótartozás mértékétől függően, egy számítógépes program segítségével kell a kérelmet beadni, adatlap helyett. Mindig csak az első kérelem esetében függesztik fel a végrehajtást de további kérelmeket is beadhatunk. Ha a hatóság helyt ad kérelmünknek, a végrehajtás addig szünetel, ameddig a határozatnak megfelelően teljesítjük a fizetési részleteinket.

Végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem

Amennyiben az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményeztük, a keresetben kérhetjük a végrehajtás felfüggesztését, amelyet a bíróság soron kívül fog elbírálni. Akkor is így tesz amennyiben nem a bírósági határozat részeként, hanem külön perben kérjük a felfüggesztést. A felülvizsgálat során a bíróság a végrehajtást a jogerős döntéséig függesztheti fel, igen nyomós indokokra tekintettel. Hiteles dokumentumokkal kell igazolni, hogy rendkívüli körülményekre tekintettel kérjük a felfüggesztést, arra való hivatkozással, hogy a végrehajtás a létfenntartáshoz feltétlen szükséges dolgokat érint.

Végrehajtási kifogás előterjesztése

A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedés vagy intézkedésének elmulasztása ellen végrehajtási kifogás terjeszthető elő, a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével kifogás nem terjeszthető elő.

A vagyontárgyak árverésen kívüli értékesítése

Sokkal jobban járhatunk abban az esetben, ha mi hozzuk a vevőt az árverésre kiírt ingó vagy ingatlanvagyonunkra. Ha árverésre kerül a sor az ingóságok vételára a becsérték negyedére, az ingatlanoké akár a becsérték felére is leeshet, amennyiben lakottan árverezik el az ingatlanokat ennél még kevesebbért is elkelhet. A fentiek esetén az elárverezett tulajdonunk vételára több esetben még az adótartozásunkat sem egyenlíti ki. Azonban, ha mi hozzuk a vevőt és megegyezünk a végrehajtóval akkor a kiegyenlített adótartozáson felül még nekünk is juthat a vételárból.

Gépjármű foglalása esetén kevesen tudják, hogy amennyiben a fizetési könnyítési kérelemnek helyt adnak, kérhető a gépjármű forgalomba visszahelyezése. Természetesen a határozatban foglaltakat teljesíteni kell, részletfizetés esetén pedig a törlesztés egyszeri elmaradása is a tartozás visszarendezését és az autó újbóli forgalomból történő kivonását eredményezheti.

Igényper

Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert  indíthat a végrehajtást kérő ellen. Sokszor előfordul, hogy a végrehajtó bemegy az adós székhelyére, telephelyére és az ott talált ingóságokat lefoglalja. Azonban, ha a lefoglalt dolog nem az adósé, a tulajdonos igénypert indíthat a tulajdona visszaszerzéséért.

 Amennyiben kérdése van, írjon az info@drszeiler.hu e-mail címre. www.drszeiler.hu

Mik azok a vámterhek? Mikor kell megfizetnem?

A vámköteles árukra kiszabott vámterhek mértékét az áruérték alapján számítják ki. A vámterhek mértékének kiszámításához a vámköteles árukat osztályokba, csoportokba sorolják a nemzetközi Harmonized System alapján, amely itt található: http://www.foreign-trade.com/reference/hscode.htm. Import alatt már csak az EU-n kívüli országokból származó árukat értjük. Import után annak a tagállamnak az adóját kell fizetni és abban a tagállamban, ahol a termék harmadik országból az EU-ba belép.

Amennyiben Magyarországon lép be harmadik országból– nem közösségi tagállamból – akkor a belföldi szabályok szerint megállapított áfa-t kell fizetni. Ha azonban a termék belföldön nem kerül forgalomba (pl. vámeljárás alá vonják) úgy abban a tagállamban és akkor keletkezik adókötelezettség, ahol és amikor forgalomba helyezik.

És a kivételek...

Az alanyi áfa mentesnek, kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett áfa alanynak, kompenzációs felárat alkalmazó mezõgazdasági termelõnek illetve eva-alanynak, nem áfa alany magánszemélynek és minden más nem áfa alany személynek, szervezetnek a vámhatóság továbbra is kivetéssel állapítja meg a termékimportot terhelõ áfa összegét, amelyet a vámhatóságnak kell megfizetni.

A reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatásokkal összefüggő ajándék.

Mit nevezünk reprezentációs ajándéknak? Az ügyvédi irodánk fizeti az alkalmazottak napi kávészükségletét. Ez is repiajándék?

Nem. Két okból sem. Először is repiajándék alkalmazottaknak nem adható, másodsorban nehéz lenne bizonyítani az adóhatóság előtt, hogy az Iroda minden nap üzleti rendezvényt tart a kávéautomata előtt. Repiajándéknak hívunk mindent, ami az üzleti megjelenéssel összefüggésben az eszébe jut. A pontos fogalom szerint az üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ilyen alkalommal nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) 

Nehéz elhatárolni, hogy mit nevezünk reprezentációnak, ezért egy könnyebb példával illusztrálom: A munkahelyi névnapi köszöntések, újévi koccintások és szülinapi összejövetelek nem reprezentációs költségek ellenben, ha a repiajándékot nyújtó szokásos üzleti életével, piaci szereplésével összefüggésbe hozható, akkor annak minősül. Ilyenek az üzleti tárgyalások és munkaértekezletek, konferenciák, sajtótájékoztatók ...etc. Azok az ajándékok és vendéglátás, amelyek a fentiekhez tartoznak elszámolhatóak reprezentációs költségként. Az utazás és a szállás esetében csak a vendégekre fordított összeget lehet a reprezentációs keret terhére elszámolni, ugyanis az ajándékot juttató utazása és szállása a hivatalos üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően adózik.

Az üzleti ajándék a fenti reprezentációhoz kapcsolódó ajándék, amely saját dolgozónak nem, csak a vendégeknek adható.

És így adózom utána

A minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).  2011-ben tehát akkor beszélhetünk üzleti ajándékról, ha az egyéb feltételek fennállása mellett annak egyedi értéke nem haladja meg a 19.500 forintot (áfásan). Korábban üzleti ajándéknak csak a 10.000-Ft alatti ajándékot értették. A társasági adó alanyai az üzleti ajándék meghatározásának megfelelő adóévi költségeinek összege után oly módon adóznak, hogy megnövelik vele a társasági adó alapját, mert az üzleti ajándék nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadásnak minősül. Ezért 10% társasági adót fizetünk utána.

Tegyük fel, hogy üzleti tárgyalásunk előtt beszerzünk üzletfelünknek Xing Ho kínai vállalkozónak egy hollóházi porcelánmókust.

Amennyiben a porcelánmókus meghaladja a 19.500 forintot nem beszélhetünk üzleti ajándékról. Azonban, ha a piaci árat azaz 5000 forintot fizettünk érte, üzleti ajándékról van szó. Beszerzéskor nem vonhatjuk le az előzetesen felszámított forgalmi adót (hiszen ajándékba fogjuk adni, nem szeretnénk tovább értékesíteni). Ha a vásárláskor még nem tudtuk, hogy üzleti ajándék lesz és levonásba helyeztük az áfát akkor az ajándék átadásakor fizetendő áfánk keletkezik. Így kell eljárnunk akkor is, ha saját magunk állítottuk elő a porcelánmókust.

Ha az adóalany nem tartozik a társasági adó hatálya alá és a repiajándék is meghaladta a 19500 forintot, akkor az ajándék teljes összege, a magánszemély jövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az ajándék áfás értékét 27% adóalap-kiegészítéssel együtt tekinti adóalapnak a kifizető, melyből 16% személyi jövedelemadót kell levonni, bevallani és befizetni.

A kivétel erősíti a szabályt

A fentiek alól kivételt jelentenek a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben az üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja.

Kivételt jelentenek továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó ajándékozók, így például az egyéni vállalkozók. Ebben az esetben, egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok ( ideértve magát az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fő értéket meghaladja.

Amennyiben kérdése van írjon az adovizsgalat@gmail.com címre

Az APEH, új nevén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóigazgatási eljárásról és a közigazgatási eljárásól szóló törvénynek megfelelően kell, hogy eljárjon az adóellenőrzések során. Az alábbiakban egyszerűen és közérthetően vázoljuk az adóellenőrzési eljárás menetét.

- www.drszeiler.hu -

1. Az értesítés kiküldése

 Az Adóhatóság az ellenőrzésről levélben értesíti az Adózót. Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével kezdődik. Az ellenőrzési határidők miatt rendkívül fontos, hogy mikortól számoljuk az ellenőrzés kezdetét. Amennyiben az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik. (kivételt jelent például néhány helyszíni ellenőrzés, amikor az revizorok álcázzák magukat és így vizsgálják, hogy adunk e számlák.)

 2. A megbízólevél aláírása

Általánosságban elmondható, hogy az eljárás és a határidők számítása is ettől az időponttól kezdődik, hiszen az Adóhatóság nagyrészt levélben értesít minket arról, hogy mikor és hol kell megjelennünk és aláírnunk a megbízólevelet. Már ekkor fel szoktuk hívni a figyelmet arra, hogy kérjen tanácsot szakembertől. A megbízólevelet megbízott ügyvéd, meghatalmazott is átveheti, akit nem tudnak tévútra vinni kérdésekkel, nyilatkozatok kitöltésével vagy teljességi nyilatkozatok aláírásával. Továbbá amennyiben nem vagyunk kész az irataink rendezésével vagy nem jó az időpont további határidőket kérhetünk.

3. A tényleges ellenőrzés megkezdése

 Az ellenőrzést két revizor végzi. Az ellenőrzés megkezdésének időpontjától a következőket vizsgálják a legnagyobb gyakorisággal magánszemélyek és cégek ellenőrzésénél:

- Mind vagyonosodási, mind cégek vizsgálatánál több, 18-24 pontos nyilatkozatot kell kitöltenie az adózónak. A nyilatkozatok megtétele kulcsfontosságú az ellenőrzési eljárásban, ezért mindenképpen kérjen segítséget és tanácsot a nyilatkozat kitöltésében egy adóellenőrzésekben jártas személytől.

-információt hívhatnak le bármely közhiteles nyilvántartásból (gépjármű, ingatlan, cégnyilvántartás)

-a bankok az adóhatóság kérésére kötelesek kiadni az ügyfél náluk vezetett folyószámla adatait

-tanúkat hívnak be és hallgatnak meg

-Megvizsgálják, hogy bevallásaink megegyeznek e a beszolgáltatott adatokkal és számlákkal (megkeresik, hogy kitől vettük a számlatömböt, mikor), átnézik a számlák tartalmi helyességét

-megkeresik a számlán szereplő partnercégeket, az ügyvezetőket tanúként beidézik

-Információt kérhetnek rólunk alkalmazottaktól, volt alkalmazottaktól

-cégek vizsgálatánál különös figyelmet fordítanak a tagi kölcsön befizetésekre (a vállalkozás tagjának volt e annyi magánvagyona, hogy be tudta fizetni a tagi kölcsönt?)

-kapcsolt vállalkozások vizsgálata, transzferár ellenőrzés

-szerződések, teljesítési igazolások tartalmának vizsgálata

-kapcsolódó vizsgálatok megindítása

-az adózó tanúkénti meghallgatás

 A fentiek példák voltak a leggyakrabban előforduló ellenőrzési lehetőségekről, azonban az adóhatóság tárháza igen széles körű és ne feledkezzünk meg arról, hogy az APEH álláspontját a mi bizonyítékainkkal kell cáfolni! Be kell nyújtanunk minden olyan dokumentumot, szerződést, e-mail levelezést, nyilatkozatot ami adózót igazolja! Ne vegyük félvállról a vizsgálatot, mert súlyos pénzügyi következményei lehetnek.

3. Az ellenőrzés lezárása a jegyzőkönyv meghozatala

Az ellenőrzés fajtájától függően a hatóságnak kötelessége a törvényben rögzített határidő alatt elvégezni és lezárni az ellenőrzést. Az ellenőrzés eredményeit a revizorok jegyzőkönyvbe foglalják és megküldik adózónak. A jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 15 napon belül tehetjük meg észrevételeinket. Amennyiben az adóhatóság -észrevételeinkre tekintettel - indokoltnak látja, kiegészítő ellenőrzést rendelhet el további 15 napra.

4. Az elsőfokú határozathozatal

A revizorok az ellenőrzés lezárultával átadják az ügyet a jogászoknak - ez az un. hatósági eljárás - akik felülvizsgálják az ellenőrzés megállapításait és elkészítik a határozatot. Ez a jegyzőkönyvhöz képest lehet pozitív ami valószínűsíti, hogy helyt adtak az észrevételeinkben foglaltaknak, de lehet rosszabb is, amennyiben a jogászok felfedeztek bármely számítási vagy egyéb hibát a revizorok munkájában. A határozatot szintén kézbesítik, amelyre illetékköteles fellebbezést nyújthatunk be 30 napon belül. Amennyiben nem fellebbezünk az I. fokú határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik. A fellebbezés illetéke az adóhatósági megállapítás minden 10.000 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5000-Ft, legfeljebb 500.000,-Ft.

5. A másodfokú határozathozatal

Amennyiben fellebbeztünk a határozat ellen, az első fokon eljárt apeh felterjeszti az összes keletkezett iratot a másodfokon eljáró szervhez aki felülvizsgálja az, a fellebbezésünkben foglaltaknak megfelelően. A másodfokú határozathozatalra általában 60 napja áll rendelkezésre a hatóságnak. A másodfokú adóhatósági határozat kézbesítésétől pedig 30 nap áll rendelkezésünkre, hogy bírósághoz forduljunk.

Amennyiben kérdése van írjon az info@drszeiler.u e-mail címre. www.drszeiler.hu 

A büntetőtörvénykönyv több új fogalommal, a költségvetési csalással, a tb, szociális, vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel, továbbá a "befolyás vásárlása" tényállásokkal fog bővülni az Országgyűlés tervezete alapján. 2012. január 1. napjával kívánják a kiemelt ügyek körébe vonni a fenti tényállásokat.

- www.drszeiler.hu -

A törvénytervezet alapján változna a büntetőeljárási törvény is, mégpedig úgy, hogy  kiemelt üggyé nyilvánítanák a költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult büntetőeljárást, ugyanakkor elhagynák a kiemelt ügyek közül a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalást, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének bűncselekményét.

Mit jelent a kiemelt jelentőségű ügy?

A kiemelt jelentőségű ügyekben megakadályoznák, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd azért vegyen részt a kihallgatáson, hogy értesüljön a tanúvallomás tartalmáról, és arról tájékoztatni tudja a terheltet vagy más valakit, akinek ez érdekében áll. Ezért rögzítenék, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvédnek a tanú kihallgatásán való jelenlétét az ügyész az ügy körülményei alapján - a sértett tanúkénti kihallgatása kivételével - megtilthatja. Álláspontom szerint a fentiek sértik az emberi alapjogokat és a törvény előtti egyenlőség elvét, továbbá az ügyésznek, mint az állam érdekeit képviselő vádlónak korlátlan lehetőséget nyújt egy ügy kiemelt jelentőségűvé nyilvánítására és az ügyvéd kirekesztésére.

A költségvetési csalás

A Btk. 310. §-a által szabályozott adócsalás bűncselekményének módosításával be kívánják iktatni a költségvetési csalás bűncselekményét. Akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki a költségvetési csalás körébe tartozó tényállást követ el. A törvénytervezet szerint semmi sem marad büntetlenül, hiszen a legcsekélyebb súlyú bűncselekményért is két évet adhatnak. A költségvetési csalás körébe fog tartozni az adócsalás, a jövedékkel való visszaélés valamint az áfacsalás is. Büntethetők lesznek a felügyelő testület tagjai, akik felléphettek volna a csalás ellen, de mégsem tették meg ezt. Megmarad azonban az adócsalás esetében jelenleg is alkalmazható enyhítő körülmény, miszerint nem büntethető az, aki a vádirat benyújtásáig az okozott kárt megtéríti, azonban ez nem vonatkozik azokra, akik üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el a csalást.

Az új törvénytervezet külön kitér a táppénzcsalásra, amely a tb, szociális, vagy más jóléti juttatással kapcsolatos visszaélésekre terjed ki, de külön szankció jár az Eu-s büdzsét megrövidítőknek is.

Mit takar a "befolyás vásárlása" tényállás?

"Aki olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A törvény tehát külön büntetni rendeli azokat, akik egy olyan személynek adnak át pénzt vagy más módon lefizetik őt, akik arra hivatkoznak, hogy evvel hivatalos személyt fognak befolyásolni.

A tervezet tehát tovább kívánja szigorítani azon elkövetők büntetését, akik bizonyíthatóan megrövidítik az állami büdzsét.

Amennyiben kérdése van, írjon az info@drszeiler.hu címre www.drszeiler.hu

Céget átvilágítani sokféleképpen lehet. Likviditási, költséghatékonysági vagy munkaerő gazdálkodás szempontból, esetleg cégfelvásárlás vagy összeolvadás előtt, vagy kizárólag egy esetleges vagy folyamatban lévő adóvizsgálat szempontjából.

- www.drszeiler.hu -

Miért szükséges átvilágítani a cégem?

A Pre-Tax vagy adóvizsgálatra felkészülő szolgáltatás azonban mellőzi a megrendelő számára felesleges elemzéseket, kizárólag arra helyezi a hangsúlyt, hogy a Társaság - adójogilag még el nem évült - megelőző 5 évében, egy esetleges vagy már folyamatban lévő adóvizsgálat során mi várható, a megoldások feltárásával egyetemben. A Pre-Tax átvilágítások sikerének titka minden esetben egy adójogász, adótanácsadó és egy könyvvizsgáló hathatós együttműködése. A vállalatot ugyanis kétféle szemüvegen keresztül kell vizsgálni ahhoz, hogy a megállapítások és a megoldások megfeleljenek az adóhatóság előtt.

Hogyan történik a PRE-TAX cégátvilágítás?     

Az egyik oldalról a könyvvizsgálati véleményben az ügyfél számára átláthatóvá és érthetővé tesszük a cég könyvelését, a költségek elszámolását, számviteli szempontból kerülnek áttekintésre a beruházások, az általános forgalmi adó, jövedelemadó, társasági adó, a számviteli rend, a bizonylati fegyelem, a könyvelés hiányosságai…etc. A számszerűen feltárt könyvvizsgálati eredmény minden esetben tartalmaz javaslatokat, megoldásokat és külön felhívja a figyelmet az azonnali intézkedést igénylő ügyekre.

A másik oldalról adójogilag vizsgáljuk a társaságot, átvilágítjuk a gazdasági társaság cégbírósági adatait, a társaság tagjait érintő személyi összefonódásokat, az árképzést, az adókapcsolatok rendezettségét, a beszerzéseket, értékesítéseket, alkalmazottakkal kapcsolatos adatokat, költségek összetételét, a személyi jellegű ráfordításokat, a tárgyi eszközök, készletek, pénzeszközök, hitelek, partner cégek, alvállalkozók, szerződések, teljesítési igazolások, offshore kapcsolatok és kölcsön ügyletek megfelelőségét…etc.

A vizsgálat célja minden esetben annak megállapítása, hogy a vállalat könyvelése és a bizonylatai a jelenlegi formájukban megfelelnek-e a vonatkozó számviteli és adótörvényben foglaltaknak és megállják-e a helyüket egy adóellenőrzés esetén.

Milyen előnyökkel jár?

·         tudom, hogy milyen hibákat követtem el, azokat hogyan javítsam ki

·         tisztában vagyok azzal, hogy mennyi lehetne az adóhatóság előtt feltárt adóhiányom, adóbírságom és a késedelmi pótlék

·         a partnercégeim közül tudom, melyikre kell jobban odafigyelnem

·         a jövőben már az útmutatásoknak megfelelően kezelem a cégem

·         több pénz maradt a cégemben, jobban tudok vállalkozni

· a cégátvilágítás költsége töredéke egy esetleges adóhatósági megállapításnak

Amennyiben kérdése van írjon az info@drszeiler.hu címre www.drszeiler.hu

Gyakorló jogászként két nagyobb csoportra tudnám osztani a fiktív számlák körét, amelyekkel leggyakrabban cégek ÁFA vizsgálatánál találkozom.

- www.drszeiler.hu -

1. Az adóhatóság fiktív számlákat talál, erről a cégvezető tudott, azokat azért tette a könyvelésbe, hogy adóját "optimalizálja".

2. Az adóhatóság ebben az esetben is fiktív számlákat talál a könyvelésben, azonban erről a cégvezető nem tudott. Hogy is lehet ez? Elkezdődik az Áfa vizsgálat, majd az első hatóság által kézbesített jegyzőkönyvnél az ügyvezető ledöbben, hogy több millió forintra büntették a vállalatot arra hivatkozva, hogy vevő és eladó között semmiféle gazdasági esemény nem jött létre, ezáltal a jogügylet nem valós azaz fiktív.

Ez úgy történhetett, hogy a cég megbízott egy alvállalkozót (valószínűleg az alvállalkozó is megbízott egyet és annak az alvállalkozója is alvállalkozóval dolgoztatott ), akitől számlákat fogadott be és amely számlák ÁFA tartalmát bevallásaiban levonásba helyezte. A revizorok áfa ellenőrzések során kapcsolódó vizsgálatot indítanak az alvállalkozókkal szemben, ami azt jelenti, hogy a cégünk levizsgálása során az alvállalkozók vizsgálatára is sor kerül. Ekkor derül ki általában a cégvezetők számára, hogy az évekkel ezelőtt megbízott alvállalkozóját felszámolták, nem érik el a bejelentett székhelyén vagy a jelenlegi ügyvezetők felszívódtak netán hajléktalanok nevére íratták a céget.

Mi történik ez után? A revízió a jegyzőkönyvben illetve adóhatósági határozatban közli,hogy a cég és alvállalkozója között nem történt gazdasági esemény azaz fiktív hiszen:

-az alvállalkozó eltűnt, a székhelyén nem fellelhető, az ügyvezető szintén kámforrá vált

-az alvállalkozónak nem volt elegendő munkavállalója a munka elvégzéséhez (az adóhatóságnak az nem számít, hogy cégünk nem tud belenézni az alvállalkozó munkavállalókra vonatkozó irataiba, és az sem, hogy az esetleges építkezésen felvonuló kőművesek be vannak e rendesen jelentve az alvállalkozónknál. Hiszen, ha ezt cégünk nem tudta akkor nem volt elég körültekintő.)

-az alvállalkozónk nem adott be bevallásokat, nem fizetett áfát (erre sincs ráhatásunk, de adóhatóságot szintén nem érdekli, nem volt a cég eléggé körültekintő amikor vele dolgoztatott)

-az alvállalkozó munkavállalói nem olyan munkakörben voltak bejelentve, amilyen munkakörben a tényleges munkát folytatták.

A fentiek alapján pedig a hatóság megállapítja, hogy a számlákon szereplő gazdasági események a számlákon feltüntetett felek között nem jöttek létre, azok nem tartalmaznak valós adatokat, nem tekinthetők hiteles bizonylatnak.

Mi lesz a cégemmel? Az adóhatósági határozat szerint meg kell fizetnie a levonásba helyezett áfát, amely az adóbírsággal és a késedelmi pótlékokkal növelve, a duplája lesz az áfa befizetésnek. Legrosszabb esetben pedig a cég is felszámolás alá kerül. Nem hiszek abban, hogy a fenti esetben más adóhatósági határozat születne, mint amilyen a revizorok által készített jegyzőkönyv volt, azonban úgy vélem, hogy egy megbízott adójogásszal millió lehetőség közül választhat, hogy a vállalata a legjobban kerüljön ki a fenti ellenőrzésből, hiszen a jogi fortélyok ismerete elengedhetetlen a megfelelő képviselethez. Másodsorban meg kell jegyeznem, hogy a másodfokú határozat kézhezvétele után még nyitott előttünk a bírósági út lehetősége, és tapasztalatok alapján egy hozzáértő pártatlan bíró könnyen átlátja az ügy pikantériáját.

Tapasztalataim szerint azonban, ha a legjobb megoldást keresi már az áfa vizsgálatról szóló értesítés kezdetén adójogi szakemberhez fordul, és kössön olyan megbízási szerződést, amellyel az esetleges bírósági eljárásban is képviselni tudja Önt! Az adóhatóság előtt tájékozatlan cégvezetők szavait és nyilatkozatait a revizorok könnyen kiforgatják. ( az adóhatóság előtti jogi segítségnyújtást és képviseletet ezért én kötelezővé tenném )

Adócsalást követtem-e el? A VPOP és az APEH összeolvadásával, sokkal több feljelentést tesz az adóhivatal és hozzánk is egyre többen fordulnak evvel kapcsolatos büntetőjogi képviseletért. Ingoványos talajon járunk akkor, ha azt kell mérlegelni, adócsalásról van e szó vagy nem. Amennyiben ÁFA vizsgálatról beszélünk, sajnálatos módon a revizornak csak annyiból áll a „feljelentést” megtenni, hogy egy külön íven az osztályvezetőjének előterjeszti az ügyet, majd ő továbbítja az illetékes vagyonőrnek. Az adócsalás egyik legfontosabb és legfőbb eleme azonban a szándékosság. A fiktív számlák általam felvázolt első esetében a szándékosság általában könnyen bizonyítható. A második esetben azonban az ügyésznek bizonyítania kell, hogy az ügyvezetőt nem csak megtévesztette az alvállalkozó, hanem szándékos bűncselekmény történt. Ugyanakkor, nekünk ügyvédeknek is komoly feladat bizonyítani, hogy a cégvezetőnek nem volt tudomása arról, hogy a számla fiktív, vagy a szolgáltatás ténylegesen megtörtént, a munka elvégzésre került, minden esetben külön vizsgálnunk kell a cégvezető körültekintő magatartását is.

Amennyiben kérdése van, kérem írjon az info@drszeiler.hu címre. www.drszeiler.hu